Dr. Pálus Attila orvos-természetgyógyászt, Kovács-Magyar András tanítványát, a holisztikus szemléletű orvoslás képviselőjét, a Matrix Drops Protokoll gyakorlati alkalmazóját kérdeztük a motivációiról, valamint az orvoslás fizikai és szellemi oldaláról.
Miért választottad az orvosi pályát?
– 10 éves koromig kamionsofőr akartam lenni, aztán egyszer csak jött egy érzés, hogy a gyógyítás révén szeretnék segíteni az embereknek. Érdekelt az emberi test, mi van benne, mik az összefüggései. Erre tudatosan rámeditáltam, minden nap ezzel álmodtam, minden nap ezzel feküdtem, hogy gyógyító, orvos akarok lenni. Gyakorlatilag ennek fényében választottam minden iskolámat. Elsőre nem vettek fel az egyetemre, aztán sikerült, de ott meg jött a csalódás.
A csalódás alatt mit értesz?
– Mint gyerek, azt gondoltam az orvoslás egészéről, hogy egy nagyon nehéz, nemes, de kemény pálya, viszont ha elsajátítom, akkor a kezemben lesz egy csodálatos lehetőség: az emberek gyógyítása! A csalódás pedig annál a pontnál ért, amikor felismertem, hogy ez nem így van.
Ugyanis azok a kórképek, amik krónikus betegségekként ismertek, elkezdődnek, majd életünk végéig tartanak, kínokkal keserítve meg az emberek mindennapjait – valójában – orvosilag nem meggyógyítható állapotok, hanem csak befolyásolhatóak. Azaz a tudományos eszközeink – gyógyszerek, műtétek, fizioterápia, pszichiátriai kezelések, stb. – ”csupán” arra használhatók, hogy a betegségekben tapasztalt elváltozásokat, paramétereket olyan szinten stabilizáljuk, hogy kivédjük a közvetlen életveszély lehetőségét és meghosszabbítsuk a beteg életét.
Azaz, ha nem akut betegségről van szó, pl. egy fertőzésről, vagy egy műtéti megoldást igénylő állapotról, akkor valójában a beteget nem tudjuk visszaállítani az eredeti, egészséges állapotába, hanem csak terapizáljuk, ami gyakran jár nemvárt mellékhatásokkal is. Ugyanakkor ezekben az esetekben ez mégis követendőbb út, minthogy rövid időn belül hagynánk a beteget elhunyni. Ez a felismerés nekem csalódás volt, mivel én nem ezt képzeltem el az orvostudományról, a gyógyításról. Számomra a gyógyítás fogalma azt takarja, hogy visszaállítjuk a betegség előtti, eredeti állapotot.
Mondhatjuk, hogy a csalódás ellenére ez a vágy mégis tovább élt benned? Érezted-e, hogy talán mégiscsak létezik egy olyan út, lehetőség, amely az eredeti elképzelésednek megfelel?
– Tudatosan nem kerestem, de tudtam, hogy léteznek alternatív gyógymódok, és nekem mindig tetszettek ezek a dolgok, mindig is érdekeltek. Vagyis mondjuk úgy, hogy tudományos neveltetésem soha nem zárta ki ezeket. Majd a Jóisten gondviselése megajándékozott azzal, hogy Kovács-Magyar András útjába sodort engem az élet. Véletlenül ismertem meg, de hát ugye véletlenek nincsenek.
Amiket Andrásról hallottam hiteles emberek szájából – csodák, eszköz nélküli gyógyítások, amiket valós gyógyulások követnek, parázsonjárás, és megannyi varázslatos dolog – az nagyon megfogott.
Vágytam rá, hogy én is részese legyek ezen élményeknek.
És mikor kiderült, hogy mindezt tanítja is, nem volt kérdés hol a helyem. Valójában így jutottam el az Ő iskolájába 21 évvel ezelőtt. Ekkor negyedéves voltam az orvosi egyetemen. ”Már a Jóisten sem menthet meg a diplomától” – mondták az idősebbek -, de mégsem annak bűvkörében éltem, hogy hamarosan orvosok leszek, hanem abban, hogy habzsolhattam annak az új világnak tudását, amit András adott át nekem.
Ez az ”új világ” nem is annyira új: bennünk van! Ez nem más, mint az isteni REND! Magunkba fogadjuk ezt, mikor a Teremtőből egy cseppként megérkezünk földi életünkbe.
De senki nem tanít meg bennünket, hogyan vigyázzunk erre a RENDRE életünk során. Pedig ezen múlik a testi-, lelki-, szellemi harmóniánk, azaz az egészségünk! Ezt a programot tanultam és tanulom Andrástól: a REND megőrzése, helyreállítása. Azóta sem találkoztam a világban hasonló rendszerrel, amely olyan mélységekben analizálná az embert és kínálna megoldási lehetőségeket, mint az András által tanított protokoll. Számomra mind szakmailag, mind emberileg sorsdöntő volt, hogy Őt megismerhettem.
Milyen élmény volt számodra ez az első találkozás?
– Gyakorlatilag az első pillanattól kezdve magával ragadott minden szava, minden mondata, mert mindenre, amiről gondolkodtam, amiről filozofáltam magamban – amik időnként furcsa és elvont dolgoknak tűntek számomra, és pont ezért nem mondtam el senkinek, nehogy bolondnak nézzenek -, András az előadásaiban szóról-szóra előre megadta a válaszokat, még a fel nem tett kérdéseimre is.
Mintha a lelkembe látott volna. Semmihez nem fogható élmény volt Őt hallgatni.
Én nem voltam hívő ember, nem volt Istentudatom. Talán még azt is mondom, hogy riasztottak ezek a fogalmak. Amikor valaki nekem a vallásról beszélt korábban, a klasszikus keresztény vallásokról, borzalmas érzéseim voltak. Erőszakosság, tolakodás kerített hatalmába, és soha nem tapasztaltam a hitelesség, az igazság nyomait sem. Azonban András összerakta bennem ezt a világot is.
Első alkalommal, amikor beültem az iskolájába, azt vettem észre, hogy órák óta Jézusról és a Jóistenről beszél, és ahelyett hogy borsózna a hátam, tátott szájjal hallgatom. Ez azért volt – és erre utólag jöttem rá -, mert az igazságról beszélt.
Amióta Andrást és tanításait megismertem, méginkább világossá vált számomra, hogy az életemet az egyetlen és örök törvény fogja áthatni, ami nem más, mint az Igazság!. A munkám, a kapcsolataim, az életem legfontosabb vezérfonala. Az őstörvény, ami nekem a legfontosabb szentírás.
Kovács-Magyar András: A legnagyobb titok: AZ IGAZSÁG
Szellemi sugallatokra előkerült megdöbbentő tények
A könyv megrendelhető a MATRIX DROPS webáruházból.
Hangoskönyv formájában is elérhető.
Az imént kiemelted, hogy a fel nem tett kérdéseidre kaptál választ András iskolájában. Mik voltak ezek?
– Amikor a tanulmányaimat folytattam, mindig megkérdőjeleztem szinte mindent. Nyilván a glükóz képletét nem. A világnak az a fajta bizonyított része – amit úgy hívunk pl., hogy biológia, kémia, élettan, stb. – csak úgy működhet kiszámíthatóan, ha igazak az alapdolgok. Igaz a kémiának, igaz a fizikának az a része, ami kézzelfogható kísérletekkel bizonyítható.
De bizonyos dolgokról, amik feltételezések a múltra vonatkozóan, és senki nem tudja, hogy úgy van-e vagy sem, én mindig elgondolkodtam, megkérdőjeleztem azokat.
Például ilyen dolog az evolúció. Az evolúció tétele kimondja, hogy az evolúció nem más, mint a körülöttünk lévő valóság folyamatos, és a jelenünkben is tartó kémiai, fizikai és biológiai fejlődése. Az evolúcióval magyarázzuk az élőlények törzsfejlődését, kialakulását. Ez számomra mégsem áll össze kerek egésszé, mert például, ha ez igaz lenne, akkor látnánk jelenleg is átmeneti fajokat. Tehát mint ahogy azt mondják, hogy a madarak a hüllőkből alakultak ki, és ennek egyik bizonyítéka a pikkelyes lábuk. A fejlődés során volt olyan élőlény, aminek már tolla volt, szárnya, de még pikkelyes farokkal rendelkezett. Akkor például ilyeneket miért nem látunk most?
Hiszen ha a törzsfejlődés párhuzamosan zajlik, az a hüllő, amelyik 100 ezer évvel ezelőtt már hüllő volt, most miért nem látjuk egy félig átmenetben lévő hüllő-madárként?
Nem látunk ilyet, mert lezárt törzsek vannak, nem fejlődik tovább egyik sem, mint ahogy az 50 ezer évvel ezelőtti csimpánz sem tart most egy emberszerű – például homo erectus – szintjén. Pedig ilyeneknek lennie kellene, ha igaz az evolúció. De nagyon úgy tűnik, hogy a teremtés során mindennek készen kellett lennie, hogy benépesítse a földet. Nekem például ez adja meg erre a problémakörre a választ.
Vagy például hogy zajlanak az élettani működéseink a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb folyamatokig? Nézzünk egy izomműködést! Mindig ezt szoktam a legszemléletesebb példának felhozni, hogy megértessem azt az ideg-izom élettani kapcsolatot, ahogy egy inger az agyból elindulva megmozdít egy izomrostot, azaz egy végtagi mozgást produkál ennek következtében. Csodálatos az élettan! Leírja, hogy honnan indul az ingerület, hol kapcsolódik át az idegrendszerbe, hogy jut az izomhoz, és ott milyen anyagok szabadulnak fel, majd hogy húzódik össze az izom…
De arra senki nem tudta még megadni a választ, hogy ez az inger miért indul ki az agyból pont onnan, és azt az ingert mi indítja el onnan, mi az, ami ráhat arra az első idegsejtre, ami elindítja ezt az idegrendszeri folyamatot.
Tehát ez olyan, mint a tyúk és a tojás, ha egyik nincs, nincs a másik. Ez a dolog csak úgy lehetett, hogy megteremtette a tyúkot a Teremtő. A példánk esetében meg úgy, hogy van valami felsőbbrendű dolog az emberi lényben, ami programként használja a mi emberi testünket, aminek csodálatos összefüggéseit leírja az orvostudomány, az élettan, és ez a valami pedig a szellem-testünk. Hogyha nincs szellem-testünk, akkor nem magyarázhatóak ezek a folyamatok, például csak véletlen kisülésekkel, – ha fogalmazhatnék így -, na de a véletlen inger-generálásban óriási hibalehetőségek rejlenek. Azért nem azt látjuk, hogy az idegrendszerben egy végtelenszer ismételhető, akár pici mozgás során olyan nagy hibák lennének.
Gondoljunk csak bele, ha én be akarom hajlítani a mutatóujjamat, én ezt tízezerszer meg tudom tenni ugyanúgy. Soha nem fogom másként csinálni, mind a tízezerszer pont ugyanúgy fogom behajlítani. Ez azt jelzi, hogy most mind a tízezerszer ugyanarról az agyi területről pont onnan teljesen véletlenül indul egy kisülés, mindig pont onnan, soha nem picit mellőle, soha nincs benne hiba???
Nos, ez nem létezik, ilyen nincs, ez csak akkor lehet, ha van egy felsőbb összerendező mechanizmus, egy olyan program, egy olyan irányítórendszer, amit el kell hogy fogadjunk, hogy emberek számára általában láthatatlan, röntgennel, CT-vel, mikroszkóppal nem vizsgálható, mert a kvantumtérben létezik. De attól ez van, ez létezik.
Én biztos vagyok benne, hogy ez a magyarázata annak, amit ma nem sokan feszegetnek, hogy honnan indulnak az életjelenségeink. Két olyan dolog, amin én nagyon sokat gondolkodtam, sőt az egyetemen fel is tettem ezeket a kérdéseimet, teljesen naivan. Választ nem kaptam a szeminárium vezetőjétől. Csak nézett rám csodálkozva és elmondta, hogy ezen ő még nem gondolkodott….. Viszont amint megjelenik ez a kérdés, óhatatlanul feszegetni kezdünk egy nagyon fontos tételt: vajon mindösszesen ennyik vagyunk mi emberek, csak egy test, amibe csak anyaggal lehet belenyúlni, csak hatóanyagokkal lehet manipulálni, vagy esetleg magasabb szinteken is kell, hogy foglalkozzunk önmagunkkal???
Említetted a szellem-testet. Orvosi szemmel hogy tudnád leírni, mi a szellem?
– Az epigenetikát hoznám hasonlatként. Már csak azért, hogy ha tudós emberek olvassák esetleg ezt a cikket, és még nem tudnak szellemben ránézni, vagy még nem engedi a lelkük, hogy szellemben nyissanak ezen tételek felé, én nekik tudnám azt üzenni, hogy az epigenetika az, ami nagyon jó magyarázatot ad a szellem létezésére. Hiszen az epigenetika mit mond ki? Egy olyan tudomány, ami a génektől független öröklődéssel foglalkozik. Eddig őstétel volt, hogy csak és kizárólag a gének azok, amelyek meghatározzák a tulajdonságainkat, és ezeket a géneket pedig a szüleinktől kapjuk, és ezek a gének vagy megnyilvánulnak életünk folyamán vagy nem, ezek miatt leszünk mi különböző belső és külső tulajdonságok birtokában, vagy jelenítünk meg különböző testi jeleket.
De a tudomány leírja az epigenetikai öröklődést is , ami azt mondja ki – és ezt nagyon komoly megfigyelések támasztják alá -, hogy bizonyos tulajdonságok, hajlamok minimum 4 generációra előre biztosan átöröklődnek. Ezek olyan tulajdonságok, olyan hajlamok, vagy olyan egészségügyi állapotok is, amelyek nem a gének által meghatározottak, tehát nincs meg a genetikai alapjuk, és mégis megjelennek.
Illetve azt a tulajdonságot, vagy azt a betegséget, vagy azt a hajlamot, mondjuk az adott egyén dédszülője jelenítette meg, és a dédunokában, vagy az ükunokában ezek nagy mértékben megjelennek. Valójában ez egy öröklődés, tehát látjuk, hogy a generációk viszik tovább ezeket az állapotokat, de hát hogyan, amikor a megtermékenyüléskor csak a gének mennek át, és az epigenetikai kód, vagyis a DNS körüli stabilizáló fehérjestruktúra pedig nem??? Azt mondja az epigenetika, hogy ennek az epigenomnak a megváltozása okozza ezeket a tulajdonságokat. Igen ám, de ez az epigenom nem megy át az utódba a megtermékenyítéskor, csak a DNS, azaz csak a gének. Hát hogy lehet akkor az, hogy ezek a tulajdonságok mégis átmennek? Sőt legalább a 4. generációban megfigyelhetőek.
Csak úgy, hogy valami láthatatlan dolog megy át az öröklés során. Ez a láthatatlan valami pedig nem lehet más, mint egy program.
Ugyanúgy, mint amikor egy flopy-lemezen vagy egy winchesteren rajta van egy program. Először nem látok én semmit, csak azt a műanyagot vagy fémszerkezetet, aztán amikor beteszem a lejátszóba, látom meg, hogy mi van rajta. Ez pontosan így néz ki itt is.
Szerintem…bár nem én kutatom ezt, nem foglalnék tudományosan állást…szóval ez nem lehet másképp, csak úgy, hogy egy program, egy kvantum-mintázat mehet át, ami tulajdonképpen nem anyaghoz kötött, ill.nem is kell neki anyag, de ha már ott a DNS, amiről tudjuk, hogy nagyon jó program-hordozó, akár még át is viheti.
A szellem pedig ugyanígy néz ki. Van egy láthatatlan program, ami egy kvantum-felhőben összpontosul.
Ez a program nem más, mint minden ember azon földi életére vonatkozó aspektusok, lehetőségek. És nyilván konkrét programok is, mint a szívműködés, vérnyomás, szervek működése, stb… Ezeket az idegrendszer hajtja végre, de nem ő generálja a működések programját, hanem a szellem-test. Az agy csak a szellem megnyilvánulási terepe.
Visszautalva az eredeti kérdésre: amikor fejlődéstant tanulva megtanuljuk, hogy alakul ki a szív, hogy alakulnak ki az erek, a vérkeringés… Gondolkodtunk már azon, hogy a vér nem kering a szívpumpa működése nélkül. Viszont hogyha nem kering a vér, akkor nincs vérellátása a szívnek, tehát akkor ő nem tud működni: egyik sincs a másik nélkül. Akkor hogy van ez, hogy egyszer valami kialakul, tehát a példánál maradva: kialakul a szív, kialakul a vér, és akkor valaki csettint egyet: akkor most indulj be, és működj!
Tehát ezek olyan sötét foltok ma a tudományban, hogy nem tud arra senki választ adni, pontosan hogy is van, és éppen ezért nem tudományosan kell erőlködjünk, hogy megsejtsük a választ!
El kell fogadjuk, hogy itt van egy felsőbb, testen túli információs tér, ami mindenkinek személyre szabott, mindenki saját testéhez rendelt, és ebben található az a program, ami azt mondja, hogy igen, akkor most a szíved működhet, a keringésed elindulhat, tehát már kész a véred, kész az érrendszer! Ennek így van értelme, mert gondoljunk bele, ez nem lehet másképpen! Én a szellemtestet mint működő egységet, illetve szerves részét az emberi lénynek, így tudnám szemléltetni. Az már egy más kérdés, hogy ez honnan jön. Én hiszek a teremtésben, hiszek abban, hogy a szellem egy teremtett részünk, amit egy felsőbb intelligencia hozott létre, de nevezhetjük: Teremtő Tudatnak, Jóistennek, kinek hogy szimpatikus.
Többször használtad a kvantum kifejezést, mint kvantum-tér, kvantum-mintázat és kvantum-felhő. Mit érhetünk e megnevezések alatt? Mit jelentenek?
– A lényeg az, hogy ami nem anyag és nem energia szintű jelenség a világban, azok a kvantum jelenségek, kvantum mintázatok. Tulajdonképpen majdnem ugyanazt jelenti a fogalom.
Azaz, amikor egy olyan dimenzióról beszélünk, vagyis a dimenziónak egy olyan részéről, ahol tulajdonképpen bizonyos folyamatok, jelenségek sokkal gyorsabban zajlanak le, mintha energiával próbálnám azt elérni. Vagyis: nem halnak el, nem szűnnek meg, mint az energia. Például: ha elindítok egy hullámot a tóban, akkor nem ér át a partig, mert mondjuk félúton a hullám megszűnik, hiszen az energiának van egy tulajdonsága, hogy térben és időben folyamatosan veszti az erejét, a hatásfokát, majd megszűnik.
A kvantum térben ez nem létezik, vagyis éppen fordítva történik. A kvantum-térben folyamatosan nő az információ mennyisége, semmiképpen sem csökken.
Tehát ezek olyan megállapítások, illetve olyan tulajdonságok, amik merőben megkülönböztetik ezt az eddig ismert tudományos terektől vagy fizikai jelenségektől. Be kell lássuk, hogy létezniük kell, hiszen nem tudjuk mással megmagyarázni azt, hogy egy emberi gondolat micsoda? Azt tudjuk, hogy van, de hát, ha nem energia és nem anyag, márpedig valóban egyik sem, akkor micsoda? A válasz: kvantum-jelenség! Meg kell ismerjük ezeket a fogalmakat hogy kvantum, kvantum tér, kvantum jelenség, mert ezek segítségével tudjuk értelmezni az ember finomtesteit!
Következő cikkünkben a finomtesteink működésébe tekinthetünk bele dr. Pálus Attila tolmácsolásában. Érdemes lesz velünk tartani!